2011. november 21., hétfő

Döntsd, ha tudsz

Szabad országban, szabad világban élünk. Mindenki mindent önmaga dönthet el. Például, hogy milyen pólót akarsz felvenni épp. Persze ehhez már el kellett döntened, hogy milyen a stílusod. De a stílushoz már zene, öltözködés és persze társaság is kapcsolódik. Onnan meg eldöntheted ki a legjobb barátod. Vagy, hogy kit nem szeretsz. Eldöntheted, melyik földrész melyik ország melyik város melyik iskolájába mész tanulni. Te döntöd el milyen szakra mész. De persze egy-két, vagy akár több év után is abbahagyhatod, majd elkezdhetsz egy másik szakot, vagy OKJ-t. Kiválaszthatod a hivatásodat. Hivatás? Persze! Te hívod magad, nem? De aztán jól dönts, mert ebből lesz a választott munkád (ahol persze dönthetsz úgy, hogy lemondasz), meg a pénzed, amellyel fenntartod a családod. Ha úgy döntesz, akarsz családot.

Aztán a jövendőbeli családhoz persze párt is választani kell. Majd dönteni, hogy tényleg vele akarsz-e lenni. Minden nap egy döntés, hogy vele maradsz-e, vagy nem. De aztán egyszer dönthetsz egy életre mellette, összeházasodhattok. Persze ez csak egy papír, bárki bármikor akárhányszor elválhat. Majd újraházasodhat. Dönthet az ember, hogy szeretne-e gyereket, hányat szeretne, kitől szeretne és hát jobb esetben, hogy mikor szeretne. Ha mégis „becsúszott” egy, akkor dönthetsz úgy, hogy megölöd, mielőtt világra jönne. De miután világra jön, dönthetsz úgy is, hogy beadod egy árvaházba. Ahogy a géntechnológia fejlődik, hamarosan Te magad tervezheted meg a gyermekedet. Milyen színű szeme, haja legyen, fiú legyen-e vagy lány. Utóbbiról ma már lassan felnőttként is dönthet az ember.

Ha meg beteg vagy akkor dönthetsz, hogy beveszed-e a gyógyszert, vagy nem. Te döntheted el, hogy mi a gyógyszered! Sőt, ha kellőképp beteg vagy, dönthetsz úgy, hogy az orvosaid megöljenek. De bizonyos esetben egy közeli hozzátartozód helyett is meghozhatod ezt a döntést. Jogilag. Persze van vallás, amely ezt elítéli. Ha van egyáltalán vallásod és nem vagy ateista. Nyilván mindenki önmaga dönt, hogy miben hisz. Nagyon könnyű ám kiválasztani, hogy a több ezer vallásból vagy filozófiai irányzatból melyik az igazi, nem? Van igazi? Persze, amelyik a tiéd, csak döntsd el, melyik az. A demokráciában vallásszabadság van!

A civilizációval egyre jobban fejlődik az is, hogy miben dönthetsz. Egy őskorban lévő törzsben mindenkinek megvolt a maga feladata. Mikor megszületett már megvolt a lakhelye, közössége, családja, vallása, jó eséllyel a jövendőbelije és a munkája is. Ma meg továbbra is tombol a szabadság eszméje. Addig dönthetsz, amíg a másik döntését nem akadályozod. De mennyire jó ez nekünk? Mi a jó és mi a rossz döntés? Mi alapján döntsünk? Ki segít dönteni? Annyi mindenről kell... Egyre kevésbé tudok bármiről is dönteni…

2011. november 16., szerda

Van értelme blogolni Magyarországon?

Egy hete voltam egy ifjúságpasztorációs konferencián, ahol volt szó volt többek között bizonyos marketing-fogásokról, amelyeket jó felhasználni weblapszerkesztésnél, blogolásnál (is..).

Statisztika például, hogy egy átlagos internetező 10 mp alatt dönti el, hogy marad-e az adott honlapon, vagy sem. Illetve pszichológia, hogy az Y- és Z-Generáció tagjai ('84 illetve '94 után születettek) “scannelve” olvasnak, ezért lehet többek között ilyen sikeres például a Twitter, amely 140 karaktert enged a „shortblog”-jainak. Marketingesek körében elterjedt mondat az egyik előadó szerint, hogy „Amíg nem tudod 140 karakterben megfogalmazni, amit akarsz, addig nem tudod rendesen elmondani.” A sikeres blogok 300-400 karakteres bejegyzésekből állnak. Ez sem túl hosszú.

Érdekes, hogy (állítólag) a magyarok az internet második legaktívabb nemzete (bár ez nem tudom mit jelent). Az adat maga 82%, és csak a Fülöp-szigetek előznek meg minket egy 94%-os adattal. Blogolásban viszont utolsók vagyunk. 7,8%-unk ír blogot, míg az előttünk lévő cseheknek is majdnem 20%-a. Dél-Koreában pedig az emberek majdnem 72%-a (!).

Bár ezt se tudom igazából mit jelenthet. Nyilván nem a 30 év felettiek és nem a 10 év alattiak között vannak a fő blogolók. Így harmadolva a népességünket gyors fejben számolt statisztika alapján azt jelenti, hogy a 10-30 év közötti generációban 4 emberből 1 blogol és ebben még nincs benne a közhely, hogy a demográfiai fánk eléggé az idősödő generáció felé tolódik el... Ez tényleg így lenne?