Pénteken egy, a mezőgazdagi sulis fiataloknak (agstudents') tartott misén fotóztam délelőtt, majd este egy nyugdíjbamenési búcsúpartin, ahol két, több mint 40 évet ott dolgozó tanártól búcsúztak (egyik igazgató is volt). Itt amúgy egy új-zélandi hölggyel beszélgettem végig, tök jó volt, azt leszámítva, hogy ő többet tudott MO-ról, mint én Új-Zélandról. Mondjuk nem volt nehéz, mert nekem minden infóm az, hogy Ausztrália mellett van, angolul beszélnek és ott forgatták a Gyűrűk urát és a Hobbitot. Mindenesetre három dolgot tanultam a fotózásról (most, hogy az automatán kívül mással is próbálkoztam).
1 - Manuálfókuszt belőni, még ha az optikával jónak is tűnik, utólag megnézve nem könnyű (amit azt hittem tűéles és még az LCDn is annak tűnt, az homály mint a..)
2 - Sötét szobában úgy alapvetően szar fotózni, főleg ha körasztalnál vacsoráztak, a beszédet mondók a legsötétett részre állnak, persze úgy, hogy a háttérfal meg van világítva, de te mindezt vaku nélkül akarod megoldani.. tanulság: muszály derítened vakuval, különben olyan minőségű képeket kapsz, mint én.
3 - ISO-t még véletlenül se állítsd 6400-ra a vakuelkerülés miatt, mert tele lesznek ocsmány foltokkal a képeid, mintha egy krumplival, vagy max mintha a saját telefonommal fotóztam volna.. mégha a gép egy Canon EOS 7D is.
Összességében utólag visszanézve tapasztaltam ezeket, szval van egy halom használhatatlan minőségű, kompozíciójában egyébként nem annyira rossz képem..
Tanulság: 'Hülyegyerek, használd az automódot, ha nem értesz a fotózáshoz, mert arra találták ki'
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése